A spam és a levélben érkező vírusok korunk rákfenéi… védekeznünk kell ellenük, klónozzuk a template fájlrendszer, legyen az új jail neve mailscanner, állítsuk be a megszokott módon, hozzunk létre neki adatokat hordozó fájlrendszer, amelyet csatoljunk fel a /data alá, adjuk hozzá a DNS-hez a címeit, majd indítsuk el. Hasonlóan, mint a mail jail esetén tettük, […]

2008. augusztus 22. Kisebb-nagyobb nehézségek árán ugyan – de sikerült feltelepíteni kettő FreeBSD-t a szerverre. Érdekességképpen, a telepítés során iszonyú lassan reagált a gép, ami eléggé riasztó volt (200-300kBájt/s írás!), de újraindítás után már megfelelő sebességgel működött. Az új alaprendszert és kernelt már otthon fordítottam és single-user mód helyett multi-user módban kapta az installworld és az installkernel parancsokat, majd ezek után újraindítottam. Egyelőre nincs nyoma

Levelezőlisták A levelezőlista kiszolgálók alapvető feladata, hogy egy üzenetet több email címre juttasson el, s viszonylag kevés élőmunkával valósítsák meg a felhasználók kezelését, a legjobb, ha maguk a felhasználók képesek feliratkozni, leiratkozni illetve egyéb műveleteket végezni. Erre a célra a mailman jó választás lehet, mivel ez a program már bizonyított az viszonylag hosszú élete során.

Több program között is választhatunk, ha POP3 és/vagy IMAP4 kiszolgálót szeretnénk építeni, a dovecot nevű program egyszerű, kényelmes és legfőképp együtt tud működni a Postfix programmal, és már annak telepítésekor feltettük. Engedélyezzük a futását, illetve másoljuk át a példaként feltelepített konfigurációs állományát a megfelelő névre: Az átmásolt konfigurációs állományban ideiglenesen tiltsuk le az SSL protokollt

A levelezés SMTP részét megoldhatnánk Sendmail használatával, amely a FreeBSD alaprendszerének szerves része, de inkább egy rugalmasabb (és könnyebben konfigurálható) kiszolgálót fogunk használni: a postfix programot. Első dolgunk tehát, hogy feltelepítsük a postfix programot, LDAP támogatással (OPENLDAP legyen megjelölve, kell ezen túl még a DOVECOT, a SASL2 és a TLS, a Dovecot esetén válasszuk ki

Az internet szolgáltatások alapja a névszolgáltatás, amely neveket fordít IP címmé és viszont, mindenképpen szükségünk van rá, ezért a DNS adatbázis lesz az LDAP első igazi feladata. Nos, hozzuk létre a dns jail-t (a megszokott módon), és telepítsünk egy powerdns és a powerdns-recursor csomagot (az OPENLDAP opciót válasszuk majd ki, hiszen LDAP alapon akarunk DNS-t

Miután az előző fejezet végén eltakarítottuk a nyomokat magunk után, megejtjük a klónozást, és csinálunk egy jail-t, amelynek rövid életében feladata annyi lesz, hogy kipróbáljuk a jail lehetőségeit: Nem kötelező a tömörített jail fájlrendszer, de én két dolog miatt szeretem: Ha megtekintjük az elfoglalt helyet, akkor látszik igazán, hogy mire képes a ZFS klónozás: a

Egy internetre kötött szerver egyik legfontosabb háttérszolgáltatása a levelezés, amely annyira természetes, hogy sokszor nem is gondolunk rá. Alapvetően két részre kell választanunk a levelezést, az SMTP szolgáltatásra, amelynek fő feladata a levelek kézbesítése, illetve a POP3/IMAP4 szolgáltatásra, amelynek fő feladata a kézbesített levelek eljuttatása a szerverről a felhasználók levelező programjába. Hozzunk létre egy újabb

Az LDAP egy olyan adatbázisok gyűjtőneve, amelyekkel Lightweight Directory Access Protocol-on keresztül lehet beszélgetni, s magát az adatbázist úgy tervezték, hogy sokkal többször és gyorsabban lehet belőle olvasni, mint írni. Alapvető célja olyan adatok tárolása, amelyeket gyakran olvassuk és ritkán írjuk: belépési adatok, email címek, domén adatok, stb. Hozzuk létre az ldap nevű jail-t: Adjuk

A sok jail hátránya, hogy mindegyik egyenként termeli a logbejegyzéseket, így célszerű egy logszervert összedobni, amelynek feladata “mindössze” annyi, hogy aggregálja és osztályozza a beérkező bejegyzéseket. A jail létrehozása Hozzuk létre a naplók tárolásához szükséges fájlrendszert, majd klónozzuk a template fájlrendszert s csatoljuk fel a megfelelő helyre a ports adatbázist és a naplók fájlrendszerét: Majd