személyes

Kemény másfél nap volt, 30 óra, 4 óra alvással… 😀 Tegnap reggel ötkor kelés, összekészülés, a Tisza-pultot kitettük úgy, hogy három szavazókört is tudjunk gyalog figyelni, háromnegyed hatkor már kinn voltunk, kiraktuk az összes mörcsöt, amink csak maradt, hogy lehet mindent vinni. Fél hétkor gyors csapatfotó a képviselő jelöltünkkel, helyi lakos, szavazott és ment is

A magyar választási rendszer 2011 óta egy egyéni körzetre súlyozott rendszer, ahol 106 egyéni körzet és 93 listás mandátum van. Az egyéni körzetekben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, akkor is, ha ez csak relatív többség, de a választók kisebbsége. Emiatt önmagában az országos százalékokból nem lehet megmondani, hogy egy pártnak hány képviselője lesz.

Én azt szeretném, hogy egy olyan országban éljünk, mint például Szlovénia. Nincsenek messze, szomszéd ország, de szinte semmit nem tudok a politikájukról, nem hallatszik ide, nem hallatszik ki. Nem tudom fejből, ki most a miniszterelnökük, azt sem tudom, ki a külügyminiszterük, nem tudom, hogy jobbos vagy balos-e, és azt sem érzem, hogy rendszeresen szembe jönne

Több hónapja nyomjuk a pultozást, és mint “veterán” pultozó, gondoltam összeírok pár gondolatot, hogy tudsz segíteni ebben a pult másik oldalán, illetve mesélek kicsit a hangulatról is. Röviden: ha nincs senki a pultnál, menj oda és beszélgess; ha sokan vannak, akkor köszönj el és hagyj helyet másoknak is beszélni. A pultozásnak két fő oka van: Van