June 2012

Hozzuk hozzá a fisheye felhasználót: Töltsük le a friss szoftvert: Hozzuk létre az Apache bejegyzést a virtual host eléréséhez:

Fejlesztőként szükséges egy verziókövető rendszer, sok lehetőség közül és a Subversion-t használom, ennek telepítéséhez két programot kell feltennünk: Ezen után szerkesztenünk kell a subversion.conf állományt az Apache Httpd könyvtárában: Majd hozzunk létre egy próba repository-t, megfelelő a subversion.conf állományban fellelhető példa is (fent már töröltük): A második állomány a hozzáféréseket szabályozza: És a Subversion szerverünk

A SELinux érdekes állatfaj, a használatával biztonságosabb lehet a szerverünk, de néha bele tudunk futni fura hibákba, amelyeknek nem feltétlen értjük a forrását. Ilyen hiba lehet az, ha egy saját magunk által írt Munin plugin nem tud lefutni, s az alábbi hibát írja a logba: Ránézésre semmi ok nincs arra, hogy ne tudná lefuttatni az

Az LDAP egy olyan adatbázisok gyűjtőneve, amelyekkel Lightweight Directory Access Protocol-on keresztül lehet beszélgetni, s magát az adatbázist úgy tervezték, hogy sokkal többször és gyorsabban lehet belőle olvasni, mint írni. Alapvető célja olyan adatok tárolása, amelyeket gyakran olvassuk és ritkán írjuk: belépési adatok, email címek, domén adatok, stb. Telepítés Az CentOS operációs rendszeren (és a

A CentOS rendszerben alapból aktív a tűzfal, amelyet ki kell lyukasztanunk néhány portot tekintve, ha szeretnénk a gép szolgáltatásaihoz hozzáférni. A módosításokat megejthetjük közvetlen iptables parancsokkal, vagy a system-firewall-config program használatával, amely egy X alapú program, használatához kell X szerver, illetve használhatjuk a system-firewall-config-tui programot is, amely szöveges menürendszerrel működik. Az alábbi portokat célszerű kinyitni

A Confluence telepítése nem túl összetett folyamat, elsőnek hozzunk létre egy felhasználót: Majd a létrehozott felhasználó nevében töltsük le és tömörítsük ki a legfrissebb Confluence példányt: Ezek után mondjuk meg a Confluence-nek, hogy merre lesznek az adatai: Majd hozzuk létre a megadott könyvtárt: Telepítsünk fel egy JDK-t, ha még nem tettük volna: Ezek után hozzuk

Ha a “Csomagok kezelése” bejegyzés útmutatásait hűen követtük, akkor most van egy feltelepített Apache Httpd szerverünk, amelyet némiképp be kell állítanunk, hogy célszerűen működjön. Elsőképp azt állítsuk be, hogy a szerver újraindításakor automatikusan elinduljon: Egy frissen feltelepített szerver nem tud sokmindent, a teljes tudását megtekinthetjük a http://ip-cím oldalon, ahol egy CentOS üdvözlő képernyő fogadja azt

Adatbázis nélkül nem élet az élet… telepítsük fel a PostgreSQL szervert… 🙂 A telepítéssel készen is vagyunk, de néhány beállítást meg kell még ejtenünk, kezdjük a pg_hba.conf állomány tartalmával: A fenti sort a meglévő IPv4/IPv6 kezdetű megjegyzés után. Ha a PostgreSQL szervert el szeretnénk érni TCP/IP alapon, akkor módosítanunk kell a postgresql.conf állományon is: Tulajdonképpen

Célszerű feltenni egy monitorozó eszközt, amely megmutatja, hogy a szerverünk milyen állapotban van, grafikont rajzol az erőforrások kihasználtságáról – azok aktuális és trendszerű értékeiről. Több csomag közül választhatunk, nekem a Munin a kedvencem, amely rrdtool segítségével rajzol grafikonokat, illetve be lehet állítani riasztási küszöböket, amelyről levelet küld. Telepítés A munin telepítése egyszerű, kettő csomagot kell telepítenünk