A levelezés SMTP részét megoldhatnánk Sendmail használatával, amely a FreeBSD alaprendszerének szerves része, de inkább egy rugalmasabb (és könnyebben konfigurálható) kiszolgálót fogunk használni: a postfix programot. Első dolgunk tehát, hogy feltelepítsük a postfix programot, LDAP támogatással (OPENLDAP legyen megjelölve, kell ezen túl még a DOVECOT, a SASL2 és a TLS, a Dovecot esetén válasszuk ki […]
Az internet szolgáltatások alapja a névszolgáltatás, amely neveket fordít IP címmé és viszont, mindenképpen szükségünk van rá, ezért a DNS adatbázis lesz az LDAP első igazi feladata. Nos, hozzuk létre a dns jail-t (a megszokott módon), és telepítsünk egy powerdns és a powerdns-recursor csomagot (az OPENLDAP opciót válasszuk majd ki, hiszen LDAP alapon akarunk DNS-t
Miután az előző fejezet végén eltakarítottuk a nyomokat magunk után, megejtjük a klónozást, és csinálunk egy jail-t, amelynek rövid életében feladata annyi lesz, hogy kipróbáljuk a jail lehetőségeit: Nem kötelező a tömörített jail fájlrendszer, de én két dolog miatt szeretem: Ha megtekintjük az elfoglalt helyet, akkor látszik igazán, hogy mire képes a ZFS klónozás: a
Egy internetre kötött szerver egyik legfontosabb háttérszolgáltatása a levelezés, amely annyira természetes, hogy sokszor nem is gondolunk rá. Alapvetően két részre kell választanunk a levelezést, az SMTP szolgáltatásra, amelynek fő feladata a levelek kézbesítése, illetve a POP3/IMAP4 szolgáltatásra, amelynek fő feladata a kézbesített levelek eljuttatása a szerverről a felhasználók levelező programjába. Hozzunk létre egy újabb
Az LDAP egy olyan adatbázisok gyűjtőneve, amelyekkel Lightweight Directory Access Protocol-on keresztül lehet beszélgetni, s magát az adatbázist úgy tervezték, hogy sokkal többször és gyorsabban lehet belőle olvasni, mint írni. Alapvető célja olyan adatok tárolása, amelyeket gyakran olvassuk és ritkán írjuk: belépési adatok, email címek, domén adatok, stb. Hozzuk létre az ldap nevű jail-t: Adjuk
A sok jail hátránya, hogy mindegyik egyenként termeli a logbejegyzéseket, így célszerű egy logszervert összedobni, amelynek feladata “mindössze” annyi, hogy aggregálja és osztályozza a beérkező bejegyzéseket. A jail létrehozása Hozzuk létre a naplók tárolásához szükséges fájlrendszert, majd klónozzuk a template fájlrendszert s csatoljuk fel a megfelelő helyre a ports adatbázist és a naplók fájlrendszerét: Majd
Mielőtt nekiállnánk dolgokat pakolni a frissen telepített FreeBSD rendszerünkbe, érdemes megfontolni a jail használatát, amely biztonságossá és kényelmessé teszi a különféle szolgáltatások üzemeltetését. A jail a FreeBSD alaprendszer része, kicsit többet tud, mint a chroot, de kevesebbet, mint az OpenSolaris zone lehetősége. Klasszikus esetben egy jail elfoglal egy átlagos alaprendszernyi helyet, mérete kiépítéstől függően 250
A FreeBSD ports adatbázisában jelenleg 19 ezer csomag található, ezek mindegyikére természetesen nincs szükségünk, s elsőképp érdemes feltelepíteni olyan csomagokat, amelyek megkönnyítik a csomagkezelést – mint folyamatot. A ports adatbázis kezelése A FreeBSD csomagkezelése eléggé rendhagyónak tekinthető, mivel alapvetően forrás alapú – vagyis a csomagok nagy részét le kell fordítanunk, ha használni szeretnénk – innen
A ZFS CoW (Copy on Write) fájlrendszer, alapvetően más elvek szerint működik, mint a klasszikus UNIX fájlrendszerek. A teszt az említett gépen történt, minden egyéb terhelés nélkül. A ZIL kikapcsolható, állítólag növeli a stabilitást, azonban lassabb lesz nélküle a fájlrendszer. Átlag: 43.64 MBájt/s Átlag: 18.48 MBájt/s Átlag: 20.69 MBájt/s Átlag: 50.52 MBájt/s Átlag: 64.78 MBájt/s
A ZFS a fájlrendszer, a Sun egyik nagy találmánya, amelyet 2005 elején dobtak be a nagy közösbe, az OpenSolaris részeként lett nyílt forrású CDDL licenc alatt. Finomhangolás A ZFS támogatás nem igényel különösebb beállítást a rendszer részéről, de a /boot/loader.conf fájlba érdemes felvennünk az alábbi bejegyzéseket: A ZFS betöltéséhez pedig szükséges (/etc/rc.conf): Ezek után egy